FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam
Konkvisztádorok (KvízCity33)
Ez a téma le van zárva!
1 2 3 4 5 6 

kvízcity 33 ( #154 ) 2010-06-11 09:55:27
Privát üzenet
Új Törvények 1542


1539-1545-ig Bartolomé de Las Casas (az indiánok pártfogója) Spanyolországban tartózkodott
Ezekben az években élvezte a legnagyobb befolyást az udvarnál. Hatására is a spanyol kormány életbe léptette az Új Törvényeket.
Ezek a törvények az indiánokat szabadoknak nyilvánították,megtiltották rabszolgaságba vetésüket az encomienda rendszert pedig törölték.Később azonban a felháborodás miatt az encomiendát újra életbe léptették. A conquistadorok Las Casast tartották a fő bűnösnek a törvények meghozásáért. Las Casas visszatért a gyarmatokra mint püspököt, Mexikó legtávolabbi (Chiapas) egyházmegyéjébe helyezték.
Azonban teljesen elszigetelték félt ellenségeinek erőszakos bosszújától ezért 1566-ban végleg visszatért Spanyolországba.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #153 ) 2010-06-11 09:53:36
Privát üzenet
Burgos-törvény 1512

Diego Colont 1508-ban nevezték ki Hispaniola új kormányzójának. Diego Colon Velázquezt küldte a sziget katonai megszállására,amit az tett sürgőssé,hogy ott is arany leletekre bukkantak. A hadjáratban résztvevő Bartolomé de Las Casas írja le a részleteket. Egész falvakat irtottak ki. Akit nem öltek meg azt rabszolgaságba vetették.A karib szigeteken a lakosság rövid idő alatt teljesen kipusztult.
1492-ben 250.000-re becsülték a tainók számát.
1508-ban 60.000 ezret tartottak nyílván-
1560-ban csak néhány 100-ról tudunk.
Teljesen kipusztították őket.


Izabella és Ferdinánd megpróbált rendet teremteni az újonnan felfedezett területeken.
Szükség volt a hűbéresekre,akik adót fizettek,
és munkásokra akik kibányászták az aranyat.
Az 1512-ben hozott Burgos-törvények tiltották az indiánok elleni fizikai és szóbeli erőszakot. Ezt a tilalmat a gyarmatosítók soha nem tartották be. Hitték, hogy az indián lakosságot fosztogatva, sanyargatva Istennek tetsző dolgot cselekszenek.
Az indiánok akik pedig ellenállást tanúsítanak az ördög felbujtására cselekszenek.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #152 ) 2010-06-11 09:51:15
Privát üzenet
Bartolomé de Las Casas

Bartolomé de Las Casas 1474-ben született Sevillában apja részt vett Kolumbusz második expedíciójában .A hagyomány szerint egy rabszolgaként hozott indián fiú mesélt neki az Újvilág dolgairól.
Tanulmányait Sevillában más források szerint Salamancában végezte. Salamancában nagy befolyással voltak Rotterdami Erasmus munkái.
1507-ben szentelték pappá Rómában.
1510-től 1546-ig főképp az amerikai spanyol gyarmatokon élt. 1511-ben meghallgatta Antonio de Montesinos szerzetes conquistádorok rémtetteit elítélő prédikációját. 1513-ban káplánként részt vett Panfilo de Narvaez kubai conquistador expedíciójában. Itt ismerkedett meg Diego Velásquez kormányzóval és Hernan Cortésel. 1514 elhatározta,hogy életét az indiánok igazáért folytatott harcnak szenteli, nem dolgoztat földjein indiánokat, belépett a dominikánusokhoz.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #151 ) 2010-06-11 09:50:01
Privát üzenet
Hatuey

A spanyol hódítók kegyetlen uralma ellen 1511-ben Hatuey tainó törzsfőnök lázadt fel Haitin. Hatuey összefogott népe hagyományos ellenségeivel, a portyázó karib törzsekkel és egyesített haderővel támadt a spanyolokra. A felkelést a spanyolok leverték. Hatuey megmaradt híveivel csónakokon Kubába menekült. Hatuey egy kosár aranyat mutatott a kubai tainóknak; " Ez az Isten, amit a spanyolok imádnak. Ezért harcolnak és gyilkolnak, ezért üldöznek bennünket." A kubai tainók nem hittek neki és nem csatlakoztak harcosaihoz. Hamarosan partra szálltak az üldöző spanyolok is, akikkel csak Hatuey csekély hadereje szállt szembe. Az erdei gerillataktika ellenére a tainókat megverték. 1512 elején a spanyolok Hatueyt egy áruló segítségével elfogták, és máglyahalálra ítélték. Halála előtt egy spanyol pap felszólította, fogadja el Jézust és a kereszténységet, hogy lelke a mennyországba kerülhessen. A főnök megkérdezte vannak-e ott spanyolok. Az igenlő válasz hallatán kijelentette, hogy nem akar olyan istenről hallani, aki ennyi kegyetlenséget megenged, és nem akar a mennyben is spanyolokkal találkozni, majd a lángok közé lépett.
Az indiánok mélységesen meggyűlölték a spanyolokat. Giralmo Benzoni misszionárius írta le véleményüket.


"..Nem hiszik,hogy ezen a földön születtünk hogy férfitól fogantunk és nő hozott a világra. Ilyen eszeveszett vadállatokat csak a tengerfenék képes megszülni"
Válasz erre

kvízcity 33 ( #150 ) 2010-06-11 09:47:43
Privát üzenet
Requerimientó

A conquista kiterjedése szükségessé tette a spanyolok által elfoglalt új földek birtoklásának jogi megalapozását.Ferdinánd megbízásából összeállították 1513-ban azoknak a bizonyítékoknak jegyzékét amelyek megerősítik Spanyolország jogát az indián földekre. A bizonyítékok hasonló sületlenségek voltak mint: "Ha Isten megígérte a zsidóknak az ígéret földjét ha hűségesek lesznek, a spanyoloknak nyilván meghálálja a hitetlen mórok ellen vívott harcát, s jutalmul nekik ajándékozza az Újvilágot". (Hogy a zsidók elüldözéséért milyen jutalmat kapnak ugyanattól az istentől arról nem szólt a fáma)

Palacios Rubios, de Souza bíboros doktrínájából létre hozta a Követelést a (Requerimientót) Ennek az égbekiáltó hülyeségnek a lényege következő volt.
Isten Szent Pétert valamennyi ember fölé állította, és kötelezte őket az engedelmességre Péter iránt. A pápa mint Péter utóda Isten helytartója a földön. Ő (a pápa) mint a világ ura az indiánok földjeit minden rajta levővel együtt a spanyol királyoknak és örököseinek adja. Az indiánok ezt el kell fogadni és a kereszténységet felvenni mert különben vétenek a törvények ellen és megöletnek gyerekeik rabszolgaságba vettetnek.
Az egyház ezzel törvényes keretek közé emelte a gyilkosságot az üldözést rabszolgaságot...
A spanyolok még talán el is hitték, hogy Isteni küldetést teljesítenek. Ezt a dokumentumot a meghódított területen felolvasták az indiánoknak spanyolul latinul lefordítással nem vesződtek.

Amikor egyszer elmagyarázták az indiánoknak a Requerimiento szövegét.

Azok így reagáltak ; a pápa úgy látszik részeg volt amikor elajándékozta ami nem az övé..a spanyol király pedig akkor lehetett berúgva mikor ezt az ajándékot elfogadta. Meglepő éleselméjűség..

Constantino Bayle spanyol jezsuita szerint;
"A Requerimientóval csak az volt a baj, hogy embereknek készült, de félig-meddig állatoknak olvasták fel"

Nem hiszem ,hogy ez méltó lenne Jézus követőihez.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #149 ) 2010-06-11 09:45:13
Privát üzenet
Anacoana tainó főnöknő

Hispaniola szigetét egy arawak nyelvű nép, a tainók lakták, akik 600 körül érkeztek és kiszorították a korábbi lakókat. A tainók főnökeik vezetésével falvakban laktak. 1492-ben öt törzsfőnök uralma alatt éltek. E főnökök területei elkülönültek egymástól. A spanyolok elleni harc egyik korai vezetője egy asszony volt, Anacaona volt a neve. A férje egy másik terület főnöke, Caonabo volt. Mindketten elszántan harcoltak az európaiak ellen; végül Anacaonát elfogták a spanyolok és népe előtt nyilvánosan kivégezték. A tainók mára majdnem teljesen kihaltak. Caonabo-t Spanyolországba akarták vinni a csónak felborult és vízbe fulladt.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #148 ) 2010-06-11 09:43:27
Privát üzenet
Hispaniola -- betelepítés

Amikor korona új kormányzót nevezett ki Hispaniolába
(Nicolas Ovandót) és engedélyezte hogy a fölfedezett új földeket bűnözőkkel népesítsék be. A halálra ítélt bűnözők kötelesek voltak két éven át az "Indiákon" élni, a többi bűnözők pedig beleértve azokat is egyik végtagjuk levágására voltak ítélve, egy évet voltak kötelesek az ott tartózkodásra.

A királyi utasítás szerint ők voltak hívatva arra,hogy segítsék:
" az indiaiak áttérését a keresztény hitre és benépesítsék Hispaniolát, .......mivel ez kedvére lesz a mi urunknak és Istenünknek..."
Válasz erre

kvízcity 33 ( #147 ) 2010-06-11 09:41:22
Privát üzenet
Diego de Nicuesa

Diego de Nicuesa együtt indult Alonso de Ojedával.
Ojeda Kolumbia északi partvidékére, Nicuesa a mai Panama, Costa Rica és Nicaragua térségébe akart eljutni. A 700 fős csapatából azonban csak egy 40 fős éhező csoport maradt. Ojedához hasonlóan Őt is megmentették és elvitték a Balboa által alapított Dariénbe. Mivel királyi engedély alapján Ő és Ojeda kapott gyarmatalapítási jogot hivatalosan Ojeda távozása után Nicuesa vezethette volna a települést, amire jogot is formált.
Nunez Balboa azonban nem adta át a hatalmat.
Nicuesát pár társával egy lyukas csónakban tengerre tette. Senki nem hallott róluk többet.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #146 ) 2010-06-11 09:39:36
Privát üzenet
Vasco Nunez Balboa

A San Sebastianba erősítést és utánpótlást hozó hajót Martin Enisco nevű jogász parancsnokolta. Azonban egy hordóban utazó potyautas is vele volt. Vasco Nunez de Balboa aki adósságai elől menekült Hispaniolából. Tudását és tapasztalatát felhasználva a telepesek élére állt többek közt Pisarrót is rábeszélte a maradásra. Nyugatabbra vezette őket és megalapította Dariént.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #145 ) 2010-06-11 09:37:55
Privát üzenet
San Sebastian - Francisco Pisarró

Alonso de Ojeda és Diego Nicuesa 1508-ban Közép-Amerika területén, Honduras és Kolumbia mai atlanti-óceáni partok között királyi engedély alapján gyarmatot rendezett be.
Tervei azonban nem váltak be. Sok embere éhen halt,másokat az őslakók öltek meg. A maradékuk is a végét járta. Ekkor azonban váratlanul feltűnt egy hajó. Ojeda elhajózott vele,hogy segítséget hozzon Hispaniolából. A karibi indián vadászatokon megedződött katonáját hagyta ott helyőrség parancsnoknak a későbbiekben Perut meghódító Francisco Pisarrót. Akinek a karibi térség tapasztalatai jelentették Peru meghódításának előiskoláját.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #144 ) 2010-06-11 09:34:49
Privát üzenet
Casa de Contratación

1500 körül sikerült Valencia, Katalónia, és Kasztília pénznemei között egységet teremteni.
Szigorúan tiltották a nemesfémek kivitelét.
Ezért az Újvilágon szerzett aranyra az állam akarta rátenni a kezét ezért szükségessé vált a hódító expedíciók állami irányítás alá vétele. 1503-ban megalapították a Casa de Contrataciónt amely igazságszolgáltatási, gazdasági, tudományos vonatkozásban kapott irányító jogkört. Ők tervezték a hajóutakat térképeket készítettek és ők dolgozták fel a jelentéseket. Később (1510) csökkent a jelentősége a Consejo de Indias létrejöttével.
Bíráskodási és politikai jogköre csökkent, gazdasági és tudományos jelentősége nőtt. Központja Sevillában volt, itt működött a kasztíliai Admiralitás és egy tengerészeti főiskola.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #143 ) 2010-06-11 09:27:47
Privát üzenet
Andalúzia - konkvisztádorok

1499-1500 körül a konkvisztádorokkal a korona szerződést kötött melynek értelmében nem hajóznak a Kolumbusz által felfedezett és portugál területekre. A felfedezett területen a polgári vezetés jogkörével ruházták fel őket.
A hajók nagyrészt Andalúzia kikötőiből futottak ki.


I. Alonso de Ojeda és Juan de la Cosa
II. Pedro Alonso Nino és Cristobal Guerra
III. Vincente Yánez Pinzón
IV. Diego de Lepe
V. Bastidas
Válasz erre

kvízcity 33 ( #142 ) 2010-06-11 09:26:03
Privát üzenet
konkvisztádorok - Genova - Firenze

Aragónia és Kasztília házassága megalapozott egy viszonylag egységes spanyol királyságot.
Az aragon királyság legértékesebb tartománya, Katalónia volt a tengeri kereskedelemmel, és felülmúlta a hegyekkel körülzárt Kasztíliát is amely csak Andalúzián keresztül juthatott a tengerhez.
A központosított államhatalom létrejöttét többek közt segítette a mórok elleni háború.
Az inkvizíció az 1480-as években szinte teljesen megsemmisítette a spanyol pénztőkét.
Megindult a mór és zsidó kereskedők és bankárok elleni támadás. Granada bevételének és Amerika felfedezésének évében a zsidókat kitiltották Spanyolországból. Az új egységes monarchia pénzhiányba került.

A spanyol pénztőke gyengülésével a genovai pénztőke szerepe tovább fokozódott a spanyol államban. Ezekhez csatlakozott a firenzei és flandriai tőke. Genova tőkét, tengerészt (Kolumbusz) földközi-tengeri gyarmati módszereit és hajózási tapasztalatait is a spanyolok rendelkezésére bocsátotta.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #141 ) 2010-06-11 09:24:07
Privát üzenet
Ferenc-rendiek - rabszolgák

Miután Kolumbusz teljesítménye a spanyol udvar szemében a portugál Vasco de Gama indiai útja után semmivé vált és a rendcsinálás miatt is, Bobadillát nevezték ki az új területek kormányzására. Kolumbusz kegyvesztetten két testvérével Bartoloméval és Diegóval együtt 1500-ban vasra verve érkezett meg Spanyolországba. Részben ugyan rehabilitálták. Azonban a felfedezett földekre végleges kormányzóként Nicolas Ovandót nevezték ki. Innentől számítjuk a gyarmatosítás hivatalos kezdetét. Ovando a korona monopóliumává tette a gyarmatok kereskedelmét.A vele érkezett Ferenc-rendi szerzetesek megkezdték a hittérítést.Ekkor vetődött fel először a nyeszlett indiánok fekete rabszolgákkal való helyettesítése. 1501-ben Ovandó hajóinak elindulásával megkezdődött a sziget-gyarmatok betelepítése.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #140 ) 2010-06-11 09:22:17
Privát üzenet
repartimientó - encomienda

Mikor Kolumbusz harmadik útján visszatért Hispaniolára, segítséget nyújtott testvérének
Bartoloménak az indiánfelkelések és a telepesek
lázadásának leverésében. A telepeseket azzal tudta lecsillapítani.(Élve a Santa Fé-i szerződéssel kapott jogával), hogy földet és a föld megműveléséhez indiánokat osztott nekik.
Ezeket a birtokokat hívták encomiendának a birtokosokat Encomendero-nak. A módszert repartimientónak.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #139 ) 2010-06-11 09:20:26
Privát üzenet
Caonabo lázadó törzsfőnök - az ok amiért elpusztítja Navidadot.

Az eseményekről Bartolomé de Las Casas az indiánok lemészárlását és a konkvisztádorok erőszakos tevékenységét elítélő szerzetes így ír a Hispaniolián (Haiti)történt eseményekről:


A telepesek először a szigetet kezdték el
pusztítani majd elragadták az indiánoktól a nőket és gyermekeiket szolgának. Nem érték be annyi élelemmel amit a bennszülöttektől kaptak.
Hanem elrabolták tőlük. Az indiánok elrejtették az élelmet a gyermeküket asszonyukat. Sokan az erdőkbe menekültek.
Az indiánok ellen rendkívüli kegyetlenkedéseket
követtek el.
Ha beléptek egy településre ott senkit nem hagytak élve. Arra kötöttek fogadást,ki tud kardjával egy csapásra kettévágni egy embert.
A csecsemőket elvették anyjuktól és a fejüket köveken verték szét, vagy folyóba vetették őket és nézték hogy fulladnak meg. Bitófákat állítottak minden bitóra 13 indiánt akasztottak a Megváltó és a 12 apostol emlékezetére. A köteleket úgy állították be,hogy az akasztottak lába majdnem a földet érte. Élve és szalmába csavarva égették el őket. Akit életben akartak hagyni annak levágták a kezét és a nyakába kötözték. Így zavarták őket az erdőkben bujkálókhoz "üzenetként". Kutyákat képeztek ki az indiánok szétszaggattatására, megölésére.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #138 ) 2010-06-11 09:17:39
Privát üzenet
Kolumbusz Kristóf

Kolumbusz második útján 1493 szept.25-én. 17 hajóval 1200 emberrel hagyta el Cádiz kikötőjét. Magával vitte testvérét Bartolomét.
Mikor Hispanoliát elérték az első útján alapított települést Navidadot (karácsonykor alapították innen a név ) feldúlva találták.
Mintegy kilenc hónapig üldözték és gyilkolták az indiánokat. Nagy adót vetett ki rájuk aranyban. A rabszolgaszerzés és az irtó háború a Conquista, az erőszakos hódítás, gyarmatosítás kezdetét jelentette.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #137 ) 2010-06-11 09:15:59
Privát üzenet
Gran Cairo piramisok

Córdoba hajóskapitány a Gran Cairó nevet adta az első maja városnak, amikor partra szállt elsőként a Yucatán-félszigeten itt még szívesen fogadták!
Válasz erre

kvízcity 33 ( #136 ) 2010-06-11 09:14:45
Privát üzenet
Yucatán-félsziget 1517

1517-ben egy Hernadez de Córdoba nevű hajóskapitány négy hajóval és 110 emberrel a Catoche öbölnél pillantotta meg a maják első városait. A 9.századi virágkor után a maja kultúra már hanyatló szakaszában volt. Chitchen Itzát eddigre már őserdő lepte. A part mentén azonban még létezett egy-két kereskedéssel foglalkozó városállam amelynek lakói ismerték az írást. Córdoba pár napot töltött itt és tovább hajózott. A mai Campeche közelében azonban az itt élő maják akikhez már eljutott a spanyolok karibi térségben elkövetett gaztetteinek híre. Megtámadták őket. Egy hajót hátrahagyva kellett menekülniük. Az expedíció legénységének csak fele ért élve vissza Kubába.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #135 ) 2010-06-11 09:13:54
Privát üzenet
Santa Maria del Mar Dulce - (Édesvízi Szűz Mária) 1500.

Vincente Pinzón 1500 januárjában Pernambuco közelében elérte a brazil partokat és mintegy 150 km-et hajózott egy hatalmas folyó torkolatában. A folyót Santa Maria del Mar Dulcének, Édesvízi Szűz Máriának nevezte el.
Ma Amazonas a neve.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #134 ) 2010-06-11 09:12:46
Privát üzenet
konkvisztádor:

A konkvisztádorok elnevezése a spanyol conquistador hódító szóból, és a conquistar hódítani igéből származik a XVI.--XVII. században Közép- és Dél-Amerikát gyarmatosító spanyol felfedezők és hódítók gyűjtőneve.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #133 ) 2010-06-11 09:07:20
Privát üzenet
Cortes - Tlascala - út Mexikóba

Cortes, hogy a Choluán átvezető főutat elkerülje a Kordillerák keleti oldalán jutott fel a mexikói fennsíkra. Itt Zautla (Puebla)
azt a tanácsot kapta az ottani kacikától folytassa útját Choluán át az ott élők ugyan azték uralom alatt állnak de békés népek kézművesek és más békés mesterséget űznek.
A vele levő Cempoalai vezetők azonban cselvetéstől tartottak. Ezért Tlascalát javasolták akik mindvégig háborúk árán védték meg függetlenségüket Montezumával szemben.
Remélték követség útján elnyerhetik a tlascalaiak szövetségét.

A tlascalaiak azonban nem alkudtak. Harcra került sor.
A tlascalai harcosok keményen állták a sarat és az előzőekkel szemben nem ijedtek meg a lovaktól. Egyet sikerült is megölniük azt azonnal szétdarabolták és elküldték darabjait, a környező tlascalai Városokba. A harcosaik ha visszavonultak is azt rendezetten nem fejetlenül tették, ha nem bronzkori fegyverekkel harcolnak pár perc alatt felmorzsolják a spanyolokat.

Az indiánokat számbeli fölényük mindenképpen alkalmassá tette volna arra, hogy felőröljék a spanyolok ellenállását. Azonban egy tlascalai főnököt megsértődött azon, hogy Xicotencatl a fővezér ügyetlenséggel és gyávasággal vádolta.
A sértett kacika párviadalra hívta a fővezért.
Az elégtételt viszont nem kapta meg. Ezért mielőtt legyőzték volna a spanyolokat az elvonult a harcmezőről 10 ezer emberével és egy másik főnököt is rábeszélt a távozásra.
Xicotencatl serege így a felére fogyatkozott
még több mint 4 órán keresztül tartotta a csatateret, de aztán veszteségei miatt kénytelen volt visszavonulni.

Aztán az éjszaka újra támadtak a tlascalaiak.

Miután az éjszaka leple alatt végrehajtott indián támadást Cortes visszaverte a tlascalaiak elvesztették hitüket és Cortes követeit most már kedvező válasszal küldték vissza. Majd elé járultak ajándékokkal és a városba invitálták. Miután eltávoztak vagy ötven harcosuk Cortes táborában maradt. Malinche figyelmeztette Cortest ezek kémkednek, és valamit forralnak. Cortes elfogta és kivallatta őket. Kiderült a szándékuk - időt akartak nyerni és csapdába akarták csalni Cortes seregét.
A követekkel azt a módszert alkalmazta amit Hispaniolában és Kubában kezüket levágták és úgy küldték őket vissza ekkor a tlascalaiak végképp megadták magukat.

Válasz erre

kvízcity 33 ( #132 ) 2010-06-11 08:59:09
Privát üzenet
1519. augusztus Mexikó meghódításának kezdete

Cortes 1519. augusztus 16-án indult útnak Cempoalából.
400 gyalogossal, 15 lovassal hét ágyúval a kacikától 1300 indián harcost kapott és ezer tamanét (teherhordó). 40 totonák főnemest vitt
magával részint túsznak részint vezetőnek tanácsadónak. Kevés embert Juan de Escalante parancsnoksága alatt Villa Ricában hagyott.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #131 ) 2010-06-11 08:54:24
Privát üzenet
Cholula

Miután Cortes szövetséget kötött Tlascalával, Montezuma addigi viselkedése megváltozott, addig megpróbálta távoltartani Cortest Tenochtitlántól ettől kezdve azonban arra kérte látogassa meg mégpedig Cholulán keresztül. A tlascalaiak óvták Cortest mert az ott élők nem voltak nagyok a harcban ,de a cselszövésben és árulásban annál inkább. A tlascalai kémek megállapították,hogy a város mellett 20.000-res azték sereg táborozik,és a várost lakossága védelmi állapotba helyezte.


Cholua lakói érdeklődéssel fogadták a spanyolokat igyekeztek őket mindennel ellátni.
Szinte naponta felkeresték a spanyolok táborát.
Azonban pár nap múlva követ érkezett a városba
Montezumától. Aki felszólította a spanyolokat, hogy ne közelítsék meg jobban a fővárost.Ettől kezdve a choluaiak magatartása megváltozott. nem látogatták a spanyolokat és élelmet sem adtak azzal, hogy fogytán a kukoricájuk.
Malinche és a tlascalaiak meggyőzték Cortest,hogy csapdába kerültek a városon kívül 20.000 azték harcos várakozik. Valamint a város távoli negyedeiben nagy emberáldozatokat mutatnak be (főként gyermekekből) az istenek megnyerése céljából.A terv állítólag az volt,hogy a spanyolokat a városból kifele menet támadják meg a szűk utcákon akadályokat állítva,hogy Cortes a lovasságot ne tudja használni. Cortes Montezuma követeinek szemére
hányta az összeesküvést,azok viszont a cholulaiakra fogták a dolgot mondván ők nem tudnak semmiről.
Cholula városának vezetése és számos fegyvertelen harcos Quetzalcoatl piramistemplomának nagy elkerített udvarán gyülekezett...itt mészárolták le őket Cortesék.

A tlascalaiak parancsot kaptak,hogy másnap reggel adott jelre nyomuljanak be a városba.
Másnap reggel a cholulai kacikákra ráolvasta az árulás vádját és kezdetét vette a tömegmészárlás. A fegyvertelen embereket muskétával ágyúval utána pedig meztelen karddal aprították. Az ágyuk töltése közt lovasrohamokkal tartották távol a bennszülötteket.
Az adott jelre beözönlöttek a tlascalai szövetségesek. Cortes V.Károlyhoz írt levelében
3000 indián haláláról ír. A valóságos szám a 9000-hez közeli. Ma sem tudni valóban csapdát akartak-e állítani CHolulában. A mexikóiak a talscalaiakat vádolják azzal, hogy egyszerűen bosszút akartak állni a gazdag rivális városon.
Malinche szerepe is óriási volt ebben a tettben. Ő is az összeesküvés valós tényét erősítette meg.

Ezen a helyen ma San Gabriel temploma áll, amelyet az eredeti szentély kőtömbjeiből építettek.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #130 ) 2010-06-11 08:48:26
Privát üzenet
Xoloco

Mai tudásunk szerint a történelemben ekkor találkozott két olyan civilizáció amely korábban nem tudott a másikról. Az azték hagyomány szerint a találkozás színhelye Xoloco volt. Az építmény a fővárostól fél mérföldnyire helyezkedett el. A töltésen keresztben 12 láb magas magas falak széleit tornyok védték.Közepén oromzatos kapu nyílt.
Utóbb arról is nevezetessé vált, hogy Cortes főhadiszállását képezte Mexikó híres ostromakor.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #129 ) 2010-06-11 08:47:42
Privát üzenet
Malintzin ; Malinche


Ezzel a névvel kapcsolatban elég sok vélemény van. Én azt fogadnám el, hogy Malinche-Malintzin név jelentése Marina Ura és Montezuma valamint az őslakók ezen a néven Cortest nevezték.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #128 ) 2010-06-11 08:46:38
Privát üzenet
Tzompantli...Tzompantepec

Tzompantli...Tzompantepec a tzompan koponyát a tepec halmot dombot jelent.
Egy piramis alakú dombról van szó. Tetején széles faszerkezettel,erre mérhetetlen sok emberi koponya ráakasztva főleg hadifoglyoké akik az áldozókövön végezték. Cortes egyik katonája megszámolta a koponyákat és 136.000 számolt.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #127 ) 2010-06-09 17:16:09
Privát üzenet
La Noche Triste Szomorú Éjszaka

Cortes 1519 november 8.-án vonult be Tenochtitlánba. Cortes a város megismerése után úgy döntött,hogy elfogja Montezumát.
Ezt November 16-án megtette. Közölte Montezumával, hogy Cortes szállásán kell maradnia és úgy folytatnia az uralkodást mintha mi sem történt volna.Cortes Montezumán keresztül próbált meg kormányozni. Elkövette azonban azt a hibát, hogy Montezumának teljhatalmat tulajdonított. Azonban ez már akkor nem volt így.


1520 áprilisában híre jött, hogy a Cortes által is ismert Pánfiló Nárvaez vezetésével jelentős haderő szállt partra. Kuba kormányzója nyúlt utána. V. Károly Velasquezt az adalantado címmel ruházta fel. Velasquez akkora haderőt küldött az azték partokra amely lehetővé tette volna számára az új jogkör gyakorlását. 18 hajón kb. 900 embert 80 lovast, 80 muskétást 150 íjászt. Sok nehéz ágyút és bő készleteket vittek. Narváez nyíltan hirdette, hogy megakarja büntetni Cortest a lázadásért. Narváez 1520 március elején indult el Kubából. Április 23- án vetett horgonyt San Juan de Uluánál.Narváez katonái egy spanyoltól értesültek Cortes tetteiről és a temérdek aranyról ..nem nagyon fűlt a foguk Cortessel harcolni inkább együttműködtek volna vele. Narváez gőgös magatartása amúgy is elhidegítette embereit önmagától.


Mikor Cortes Narváez ellen indult a helyőrség parancsnokságával Pedro de Alvaradót bízta meg.
Őt a mexikóiak Tonatiuh azték napisten néven nevezték. A sok jó tulajdonsággal rendelkező fáradhatatlan, de gőgös férfi Cortes közeli jó barátja volt. Cortes a lelkére kötötte, hogy mérsékelje magát legyen béketűrő. Gondosan őrizze Montezumát, mert hatalmuk az országban azon alapszik, hogy a fejedelem személyét a kezükben tartják.


Cortes 1520 június 24-én Keresztelő Szent János napján ért vissza Tenochtitlánba.
A város teljesen kihalt volt a kisebb hidakat leszerelték, a briggeket elpusztították.
A hely védői elmondták a zendülést egyértelműen Alvaradó erőszakossága okozta.
Az aztékok májusban a hadistenük tiszteletére
ünnepségeket szoktak rendezni. Mivel a teocalli udvara a spanyolok főhadiszállásának szomszédságában volt. Az azték nemesek engedélyt kértek Alvaradótól a szertartás elvégzésére. Valamint arra is, hogy az ünnepségeken részt vehessen Montezuma is.
Ez utóbbi kérést Alvaradó megtagadta. Az elsőt azonban engedélyezte azzal a kikötéssel,hogy nem hozhatnak fegyvert és nem mutathatnak be emberáldozatot.
Az egybegyűlt aztékok figyelmét teljesen lekötötte a szertartás, ekkor Alvaradó emberi kivont karddal közéjük rontottak és minden könyörület nélkül levágták őket. Az azték nemesség színe-java ott veszett. Alvaradó azzal magyarázta tettét,hogy kémei útján összeesküvésről szerzett tudomást.

A legvalószínűbb azonban, hogy követni akarta Cortes
cholulai példáját...felakart nőni hozzá.

Cortes, Montezuma javaslatára szabadon engedte annak fivérét Cuitlahuát, Itzalpan főnökét.
Azt gondolták ha szabadon engedik segít lecsillapítani az aztékokat. Ő azonban nem tért vissza az erődbe. A nép örömmel fogadta, és kijelölte arra, hogy Montezumát fogsága idején helyettesítse. Cuitlahua tapasztalt harcos volt és utálta a fehéreket. Attól kezdve,hogy szabadon engedték szervezte az ellenállást. Ő volt az aki a támadásokat vezette mind a város utcáin mind a Noche Tristén.

Cuitlahua szabadon engedése után az azték főváros Cortesék ellen fordult,megtámadták szállásukat. Olyan vak dühvel támadtak, hogy nem törődtek a muskéták tüzével sem. Az aztékok ha kellett a lovak lábaiba kapaszkodtak. Egyszerűen egy áthatolhatatlan élő tömeget alkottak a mellékutcákból törtek Cortesre és a Tlascalaiakra. Megtörték a kitörők lendületét foglyok voltak sem élelmük sem vizük nem tartott volna ki. Ezért kényszerítették Montezumát, hogy beszéljen a népével, hogy engedjék el a spanyolokat.


Cortes követelte Montezumától, hogy beszéljen a népével , engedjék el a spanyolokat a városból. A szerencsétlen uralkodó ráállt erre azonban nem tudta,hogy a papok eddigre már megfosztották uralkodói hatalmától. Saját népét szerette volna megkímélni a további vérontástól. Felöltöztették díszruhába és a középső toronyhoz vezették. A nép azonban hitvány gyáva aztéknak nevezte, egy magas rangú főnök íjjal fenyegette meg. Ezután kő és nyílzápor zúdult arra a helyre ahol az uralkodó állt. A spanyolok későn eszméltek mire pajzsaikat az uralkodó elé tartották azt több találat is érte. Egy kő olyan erővel találta halántékon, hogy ájultan rogyott össze.
Amikor az ütés okozta ájulásból magához tért eszmélt rá arra, hogy népe meggyalázta és megtagadta. Nem volt miért tovább élnie minden sebkezelést vissza utasított a spanyolok szerint ha kötést tettek rá azonnal letépte, és végül is ebbe és szégyenébe halt bele.
Azték források szerint, Cortes spanyol szokások szerint
megfojtatta.

Cortes többnapos hadműveletek során nagy ember veszteségek árán a kivezető töltések csatornáit szám szerint hetet betömetett, hogy kivonulását biztosítsa Tlacopan felé. Az aranyat és zsákmányt szétosztották és 1520 július 1-én éjszaka nekivágtak az útnak.
Végül is nyugat felé a palota gerendáiból ácsolt hordozható híddal amelyet 60 tlascalai cipelt. Éjfélkor lopva indultak lovaik patáját rongyba csavarták úgy szöktek. Már 4 csatornán áthaladtak amikor a Tolteca csatornánál egy későig ébren maradt asszony látta meg őket.
És kiabálni kezdett: "Mexica, jöjj hamar, ellenségeink távoznak! Most, hogy éjszaka van futnak mint a szökevények."
A város feléledt a papok, megszólaltatták Huitzilopochtli dobját. Indián harcosok kenuba szálltak a sötétből folyamatos kő és nyílzáport zúdítottak a menekülő spanyolokra akiknek kezdeti rendezett visszavonulása fejveszett pánikká változott. Sokakat lehúzott az arany súlya aki vízbe esett nem menekült az aztékok élve ejtették foglyul őket a későbbi áldozatokhoz. Több mint 600 konkvisztádor veszett oda egyes becslések szerint akár 1000 is. Tlascalaiak ezrei haltak meg. Egy csapat el sem tudott indulni a városból. Több mint 270 ember esett fogságba akiket kiéheztettek és később feláldozták őket. A spanyolok soha nem felejtették el ezt az éjszakát. La Noche Triste Szomorú Éjszaka néven emlegetik a mai napig.
Az elfogott spanyolokat feláldozták, de mivel futás közben fogták el nem járt nekik a harcosokhoz méltó halál, meztelenül kényszerítették őket táncra majd a a piramis lépcsőjén felvonszolták őket, a chacmoolra kerültek ahol kivágták a szívüket. A szokásos hallucinogén gombát sem kapták meg amelyet a halálra ítéltekkel etettek, hogy ne érezzenek fájdalmat és félelmet.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #126 ) 2010-06-09 16:59:11
Privát üzenet
Diaz del Castillo


Bernal D. del C. , spanyol történetíró, szül. a XVI. század végén, meghalt 1560. Ő is egyike volt ama vakmerő férfiaknak, akik Cortez vezérlete alatt 1519. Mexikó meghódítására indultak. E csodaszerű hódítás történetét, az országnak s lakosainak naiv leírását s Corteznek és társainak hősi küzdelmeit, ez a tudatlan, elfogult és babonás kalandor, bámulatos köz-vetetlenséggel és megkapó elevenséggel tudja előadni. Műve Madridban jelent meg 1632-ben. Címe: Új-Spanyolország fölfedezésének és meghódításának hűséges története.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #125 ) 2010-06-09 16:56:28
Privát üzenet
Cuauhtemoc (Guatemozin)


Cuauhtemoc 20-as évei közepén járt mikor Montezuma utódjának választották. Montezuma nagybátyjának Ahuitzotlnak volt a fia. Bátor és tapasztalt katonai vezető volt és mint minden azték kegyetlen volt. Hogy a megalkuvás látszatát is elkerülje kivégeztette Montezuma két fiát. Népének utolsó tlatoanija Nagy Szónoka volt.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #124 ) 2010-06-09 16:55:23
Privát üzenet
Fegyverraktár Ház - Tenochtitlán

Alderete nevű spanyol nagy erővel támadt az aztékokra akik színlelt futással becsalták a Tlateloco terére ahol körbevették és elfogták őket magát Cortest is majdnem sikerült elfogniuk. Cortest egyébként többször megölhették volna az aztékok amivel talán az egész háborút megfordíthatták volna, azonban mindig élve akarták elfogni mert annál nagyobb dicsőséget nem tudtak elképzelni mint Cortest feláldozni. Saját vallásuk kötelékei bénították őket. 62 spanyolt számos indián és hét ló került az aztékok kezébe akiket még a lovakat is feláldozták. A lovak és a spanyolok fejeit Guatemozin elküldette egykori
hűbéreseinek akik elpártoltak tőle. Felszólította őket álljanak újra mellé.
A papok jóslata szerint Huitzilopochtli megbékélt
és 8 nap múlva az aztékok kezére adja a spanyolokat.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #123 ) 2010-06-09 16:52:20
Privát üzenet
Tenochtitlán bevétele-

Több forrás szerint 1521 augusztus 13-án 80 napos ostrom után foglalta el Cortes Tenochtitlánt, más források többet 93 ill. kevesebbet írnak e két szám szerepel a legtöbbször. Az aztékok naptára szerint a Kígyó első napja a harmadik Ház évében.

Cortes 1520 decemberében indult Mexikó bevételére.

Válasz erre

kvízcity 33 ( #122 ) 2010-06-09 16:50:01
Privát üzenet
Cuauhtemoc - Guatemozin halála.


Az aztékoknak sokkal több kinccsel kellett rendelkezniük mint amennyit Mexikó bevételekor a spanyolok találtak. A noche triste alatt az aztékok számos kincset visszavettek a menekülő spanyoloktól...amelyet elrejtettek.
Cortes szerette volna megtudni hova ezért megkínoztatta a fejedelmet és végül megfojtatta.
Válasz erre


1 2 3 4 5 6 
FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam

Kapcsolat: info@kvizcity33.hu
2008. Kvízcity33.hu. Minden jog fenntartva!
Polgári Kvízjáték oldal